Az első kaotikus és a második kicsit talán borús bejegyzés után most egy nagyon-nagyon örömteli dologról szeretnék írni. Ez nem más, mint "fogadott" húgom, Kata esküvője, amin a hétvégén vettünk részt.   Elöljáróban annyit, hogy Katát kb 12 éves kora óta ismerem, a bátyja a legjobb barátom kb 15…

Na jó, bevallom van némi csalás a dologban, mert az első bejegyzés után kicsit bénáztam a külalakkal (ami még mindig baromira nem tetszik), aztán annyira felbizdultam, hogy kiültem a teraszra és nekiálltam a második postnak, azaz ennek, amit most olvasol.   Olyan dologról fogok írni, amiről…